7-kor ébredetem fel… Nem tudom, mikor keltem ilyen korán önszántamból. Felesleges letagadnom, mert tudom, hogy annyira vártam már Niall-t, hogy nem bírtam tovább aludni… A telefonomon még mindig mentek egymás után a zenék (hát igen, van egy pár rajta… bármikor meghallok egy számot, ami tetszik, rögtön letöltöm), ezért feldugtam töltőre. Kimentem a konyhába, csináltam magamnak kakaót (most kivételesen meleget), felvettem egy pulcsit és megint kiültem a nyitott ablakba. Annyira szeretek itt lenni, azt hiszem ez egy törzs hely lesz. Jó nézni a panorámát, az egész várost, ahogy felkel.
Egyszer csak azon kapom magam, hogy megittam az italom és a gondolataim Niall-en járnak. Megráztam a fejem, leszálltam az ablakból, de nem csuktam be. Ráérősen elmosogattam, eltörölgettem a bögrét és elmentem fürdeni. Kb. 25 perc után kiszálltam (nem szabad ennyit zuhanyoznom, mert sok lesz a víz számlám), magamra csavartam a töröközőt, fogat mostam, megfésülködtem és kimentem. Eldöntöttem, hogy kipróbálom, milyen a jóga, hogy azzal is elüssem az időt. Felvettem egy sport toppot és egy fekete, rövid sportnadrágod, felkötöttem a hajamat, beágyaztam, kivittem a laptopot és bekapcsoltam. Kerestem egy jógát kezdőknek és elkezdtem. Már majdnem vége volt, amikor csengettek. Kapkodva leállítottam és rohantam ajtót nyitni. Amint megláttam szőkés barátom, felugrottam rá és nyomtam egy puszit az arcára.
- Ennyire hiányoztam?- nevetett. Bejött velem az ajtóból, egyik kezével becsukta, másik kezével tartott, majd szorosan megölelt.
- Ühüm- helyeseltem és vállába fúrtam a fejem.
- Te is nekem… Mit fogunk holnap csinálni egymás nélkül?
- Hát…- szálltam ki az öléből- Te fotózáson leszel, én meg itthon- adtam meg mosolyogva a választ- Majd beszélek a többiekkel.
- Az biztos, hogy TE aztán tudsz beszélni- jegyezte meg cukkolva, mire kinyújtottam a nyelvem- Leharapom!- fenyegetőzött.
- Próbáld meg- nevettem és még mielőtt elfuthattam volna magához húzott és adott egy puszit.
- Mi jót csináltál?
- Jógáztam- húztam ki magam büszkén- Mindjárt jövök, csak átöltözök.
- Minek?- nézett végig rajtam - jó vagy nekem így is.
- Biztos?- kérdezem „félve”.
- Vagy vegyél fel egy fürdőruhát…- nevetett.
- Azt hiszem, jó lesz nekem így is… Kérsz enni?- húztam a kezénél fogva a konyha felé.
- Milyen kérdés ez?!
- Udvarias- vágtam rá és elővettem a palacsinta tésztát- Ettél már magyar palacsintát?
- Nem hiszem…
- Akkor jó! És tudsz pudingot csinálni?
- Azt hiszem.
- Tuti?
- Majd megnézem a csomagolásán, hogy kell elkészíteni.
- Rendben, akkor addig kisütöm a palit.
Elővettem egy serpenyőt, olajat, kis tálkák, kis kanalat, mérő poharat és el kezdtem sütni. Niall-t élvezet volt nézni, ahogy szerencsétlenkedik! Annyira elbambultam, hogy odaégettem az első palacsintát, amit rögtön a kukába dobtam és nekiálltam egy újnak. Mikor kész voltam a felével, a maradék tésztát visszaraktam a hűtőbe és a mosogatóba raktam a serpenyőt. Kikevertem a cukros kakaót és odaszóltam a fotelban ülő kék szemű csodának:
- Segítesz odavinni?
Felállt és önzetlenül felajánlotta, hogy majd ő viszi a palacsintás tányért, még nyomtam a kezébe 2 lapos tányért, én meg a kakaót és a pudingot cipeltem az asztalhoz.
- Biztos vagy benne, hogy ennek nem kéne vastagabbnak lennie?- kérdezte szemezve az édességgel.
- Igen, mi otthon így csináljuk, figyelj! Puding vagy kakaó?
- Mindkettő- vágta rá. Mosolyogva elvettem kettőt, megtöltöttem az egyik kakaóval a másikat pudinggal, feltekertem és odanyújtottam neki.
- Jó étvágyat!
- Köszi- és beleharapott- Úúúúúú! Ez nagyon jó! Csinálsz még?
- Persze!- és neki álltam töltögetni a palacsintákat- Nekem is hagysz azért?- kérdeztem, amikor megláttam, hogy a felét megcsináltam és már be is falta az összeset - Vigyázz nehogy rosszul legyél!
- Oké és nem szoktam…- Ettem 3 kakaósat, 3 pudingosat és elfogyott az összes- Azt hiszem rosszul vagyok- nyöszörgött.
- Te buta! Mondtam, hogy vigyázz!- nevettem, aztán átváltottam aggódó arckifejezésre. Niall végig terült a kanapén, az ölembe hajtotta a fejét és szürke volt az arca- Jól vagy?
- Nem , az előbb mondtam, hogy rosszul vagyok…- nevetett erőtlenül. Elkezdtem cirógatni az arcát és lehunyta a szemét- Így sokkal jobb- sóhajtott.
- Tényleg?
- Aha.
- Nézünk tévét?
- Mást most úgy se nagyon tudnánk csinálni- sóhajtott szomorúan.
- Nem baj- adtam puszit a homlokára. Benyomtam a tévét és el kezdtem kapcsolgatni, majd megálltam az egyik csatornánál, ahol pont kezdődött a Szeretném, ha szeretnél.
- Komolyan ezt fogjuk nézni?- kérdezte megrökönyödve,- mert akkor én hányni fogok… Azt mondtad, hogy nem szereted a romantikus és nyálas filmeket… Ez meg határozottan az…
- Hé! Ez az egyik kedvencem! És különben honnan veszed, hogy az?
- Elenour is szereti és mindenkinek meg kellett néznie- húzta a száját.
- Akkor aludj, amíg megy a film- mosolyogtam.
- De nem tudok- mondta, el kezdtem megint cirógatni az arcát, hogy ne nyűglődjön, ő pedig megfogta másik kezemet, összekulcsolta az ujjainkat és a feje mellé ejtette. Ha most valaki látna minket, tuti, hogy azt hinné, egy pár vagyunk.( Gondolatban megráztam a fejem, hogy Niall ne nézzen annyira őrültnek) és el kezdtem nézni a filmet. Annyira furcsa volt az eredeti hangjukon hallani! A reklámba lenéztem Niall arcára és láttam, hogy elaludt. Annyira édes!!! Elvettem az asztalról a telefonomat és lefényképeztem úgy, hogy benne legyen az összekulcsolt kezünk is és beállítottam háttérképnek. Ezután lágyan, bonyolult mintákat kezdtem rajzolni az arcára. Annyira jól szórakoztam, hogy észre se vettem, hogy megint elkezdődött a film, csak a következő reklám előtt pár perccel. Amikor lenéztem megint Niall-re láttam, hogy engem néz.
- Mióta vagy fent?- mosolyogtam.
- Egy ideje… Már vége van?- kérdezte reménykedve.
- Még nincs- nevettem- Hogy vagy?-
- Már sokkal jobban… Sőt, annyira, hogy ennék is valamit… Esetleg palacsintát?
- Tegnap miután elmentél csináltam neked sütit. Nem kóstolod meg?
- Tényleg? Aranyos vagy, de szívesen…- mosolygott. Adtam egy puszit az orrára, felemelte a fejét és bementem a konyhába. Elővettem két bögrét, töltöttem bele tejet, mert elég tömény a süti. Bevittem a tejet és letettem a kis asztalra. Felvágtam a sport szeletet, kiraktam 8 darabot egy tányérra és azt is „felszolgáltam”.
- Ennyi?- kérdezte szomorúan.
- Mára igen, mert elég tömény és nem szeretném, hogy megint rosszul legyél…
- Annyira édes vagy, hogy így aggódsz értem! Beleülsz az ölembe?
- Igen- ugrottam.
- Aú! Azért ne herélj ki, kérlek- mondta halkan.
- Bocsánat- pusziltam meg a szája sarkát.
- Már itt tartunk?
- Csak véletlen volt…
- Lehetne több ilyen véletlen.
- Majd igyekszem- mosolyogtam és a kezébe nyomtam egy sütit- Mire vársz?! Kóstold meg! Nyugi, nem tudnálak megmérgezni…- noszogattam és bekapta az egészet!!! Gyorsan a kezébe adtam az egyik bögrét, hogy meg ne fulladjon.
- Nagyon finom- mondta, amikor már kapott levegőt.
- Örülök és annak is örülnék, ha nem fulladnál meg, mert szükségem van rád.
- Megpróbálom- nevetett –És most azt nézünk, amit én szeretnék?
- Én ilyet nem mondtam
- Nem baj, de így igazságos.
- Legyen –sóhajtottam és odaadtam a távirányítót.
- Ez jó lesz –mosolygott gonoszul és megállt egy sport csatornánál, amin férfi kézilabda ment.
- Azz –mondtam őszintén.
- Te szereted?
- Igen, kedvenc sportom, régen én is kéziztem.
- Akkor ez a csatorna mégse jó –mondta és tovább lapozott.
- Ez gonosz volt…
- Úgy érvényes, hogy én is végig szenvedek egy filmet és te is, á, ez az!- és egy újabb sportcsatornán állapodott meg, ahol foci volt –A focit szereted?
- Nem igazán…
- Akkor megvan mit nézünk –nevetett. Már 10 perce néztem (nálam ez rekord), amikor nem bírtam tovább.
- Csinálok ebédet –álltam fel. Niall szerintem észre se vette, annyira belemerült. J
Arra jutottam, hogy kicsit én is felvágok előtte, ezért elhatároztam, hogy gyros-t csinálok. El kezdtem begyúrni a pitát, aztán kicsit hagytam kelni, ezért a húshoz is nekiálltam és összevágtam a zöldségeket. Épp a pitát nyújtottam amikor szőke barátom betévedt a konyhába.
- Mi ez a jó illat? –szagolt körbe.
- Az ebéd –nevettem –Hol áll a meccs?
- Fél időnél –röhögött.
- Hülye, mennyi az állás?
- Tudod egyáltalán, hogy kik játszanak?
- Nem…
- Akkor hagyjuk és térjünk egy fontosabb témára.
- Mondjad!
- Mi lesz az ebéd?? –kérdezte csillogó szemekkel.
- Gyros szerűség pitában. Segítesz?
- Hát… - pillantott a tévé felé.
- Akkor menj szurkolni –adtam egy puszit és megkevertem a húst.
Amikor elkészült minden, szépen feltálaltam és egyenként kivittem a tányérokat.
- Jó étvágyat! –mondta Niall, rekord sebességgel töltötte és ette meg a pitát. Mire én megettem egyet, ő már 2-vel végzett. … Lovagiasan felajánlotta, hogy segít elmosogatni, de aztán rájöttem, nekem van mosogatógépem J.
Egész délután elvoltunk… A fő program az volt, hogy találtunk egy zene csatornát és amilyen zene ment éppen, arra táncoltunk. Volt amikor a BSE-t adták és Niall (miután elénekelte nekem) beavatott pár kulisszába.
- Azt hiszem mennem kellene –mondta fél8 fele.
- Miért? –szomorodtam el.
- Holnap fotózás és még a fiúkhoz is hivatalos vagyok… Így is elkéstem miattad –nevetett.
- Akkor menj –öleltem át szomorúan.
- Hé, holnapután jövök –viszonozta mosolyogva.
- Ajánlom! –mosolyodtam el én is és elkísértem az ajtóhoz (ami nem valami hosszú táv).
- Szia! –adott puszit és elment. Gyorsan elrohantam az ablakhoz, kiültem és megint néztem, amíg el nem tűnt…